Környezet, éghajlat
Olaszország mind a tengert, mind a hegyeket, mind pedig a művészeteket
kedvelő turisták utazásának célpontja. Az olasz csizma szárát körülölelő
tengerpart, az ország északi részén elterülő Alpok és az országon
végighúzódó Appennin-hegység, valamint a városok ókori és középkori
emlékei rengeteg látnivalót és kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak
az országba utazóknak.
Olaszország a csizma alakú Apennini-félszigeten fekszik, Szlovéniával,
Ausztriával, Svájccal, Franciaországgal határos. A csizma szárát az
Adriai-tenger, a Jón-tenger, a Tirrén-tenger, valamint a Ligur-tenger
fogja közre. Az országhoz a félszigeten kívül még számos sziget
tartozik, melyek közül a két legnagyobb a csizma orránál elhelyezkedő
Szicília és a nyugatról határoló Tirrén-tengeren fekvő Szardínia.
Az ország északi része hegyes vidék, az Alpok déli része uralja a
területet. Az olasz-francia és az olasz-svájci határon magasodnak az
Alpok legmagasabb csúcsai: a 4807 m magas Mont Blanc (olaszul: Monte
Bianco), a 4478 m magas Matternhorn (olaszul: Cervino), a 4633 m magas
Monte Rosa. Ez utóbbi Olaszország legmagasabb pontja. A hegyek közötti
hágók biztosítják az országok közötti közlekedést, pl. Szent
Bernát-hágó, Szent Gotthard-hágó. Ezen a vidéken nyáron is alacsony a
hőmérséklet, sok a csapadék. A magasabb csúcsokat nyáron is hó borítja.
Az Alpoktól délre fekvő terület a Pó-síkság, amely az ország
legtermékenyebb területe. Éghajlata szárazföldi, a tél hideg a nyár
meleg és száraz.
Az ország középső részén fekvő Appennin-hegység Szicíliába is átnyúlik. A
hegység két-két oldalán síkság található. Emiatt nem egységes az ország
ezen területének éghajlata. A tengerpartokon a tél viszonylag enyhe, a
nyári meleg a víznek köszönhetően elviselhető. A hegyes vidéken sok a
csapadék, a nyár viszonylag hűvös.
Az ország déli részének éghajlata már mediterrán, a nyár meleg és
száraz, a tél enyhe.
A szigetek éghajlata földközi-tengeri: a tél enyhe, a nyár forró.
Olaszország közigazgatásilag 20 tartományra (regione) oszlik: 1. Piemonte;
2. Valle d’Aosta; 3. Lombardia; 4. Trentino-Alto Adige; 5. Veneto; 6.
Friuli-Venezia Giulia; 7. Liguria; 8. Emilia Romagna; 9. Toscana; 10.
Umbria; 11. Marche; 12. Lazio; 13. Abruzzo; 14. Molise; 15. Campania;
16. Puglia; 17. Basilicata;18. Calabria; 19. Szicília;20. Szardínia.
Ezek a tartományok még további 95 megyére (provincia) oszlanak.
Az ország területén két önálló állam is található: Róma területén a
Vatikán,
valamint az ország középső keleti részén
San Marino.
Hogyan juthatok oda?
Olaszországba Magyarországról könnyű eljutni. Budapestről már több
légitársaság indít közvetlen járatok Olaszország több városába. A
Malév Bolognába, Rómába, Milánóba és Velencébe, a SkyEurope Rómába,
Milánóba és Velencébe, a Wizzair Rómába indít közvetlen járatokat.
Az ország nemzetközi repülőterei
Bologna – G. Marconi;
Firenze – Florence Airport;
Genova;
Milano – Linate;
Milano – Malpensa;
Nápoly;
Parma – G. Verdi;
Perugia;
Pisa – Galileo Galilei;
Roma – Fiumicino;
Roma – Ciampino;
Torino;
Trieszt;
Velence – Marco Polo
Fentieken kívül számos repülőtér van, ahol a belföldi járatok
landolnak. Olaszország egyébként összesen 136 repülőtérrel
rendelkezik. A jelentősebb belföldi repülőterek a következők:
Catania, Palermo, Verona, Bergamo, Cagliari, Bari, Ancona, Bolzano,
Treviso, Brindisi, Rimini.
Személygépkocsival is viszonylag rövid idő alatt el lehet jutni
Olaszországba, ahol az autópálya hálózat nagyon jól kiépített,
viszont használatáért mindenhol fizetni kell.
A Volánbusz Rt. menetrend szerint járatokat indít Velencébe,
Firenzébe, Rómába és Nápolyba, nyáron pedig a tengerparti
üdülőhelyekre.
Vonattal Budapestről átszállás nélkül csak Velencéig tudunk
utazni, Velencétől átszállással viszont az ország legnagyobb
városaiba eljuthatunk. Budapestről még bécsi átszállással van
lehetőség Olaszországba utazni.
Az ország kikötőit a magyar turisták inkább csak a szigetekre
való átjutáskor használják. Fontosabb kikötők: Ancona, Bari,
Brindisi, Cagliari, Catania, Civitavecchia, Genova, Livorno,
Carrara, Messina, Nápoly, Palermo, Ravenna, Trieszt, Velence.
Ipar
Az országban az ipar ágazatai közül az élelmiszeripar jelentős,
ugyanis az ország területének majdnem teljes egészében mezőgazdasági
tevékenység folyik. Jelentős a szőlőtermesztés, az olasz bortermelés
a második helyet foglalja el a világban. De egyéb más gyümölcsöt is
termesztenek, pl. füge, citrom, mandarin, narancs, olajbogyó.
A nehézipar ágazatai közül elsősorban a gépkocsigyártást kell
megemlíteni. Gondolok itt pl. a Fiat és az Alfa Romeo típusú
gépkocsikra.
Kereskedelem
Olaszország termékeinek 70 %-át Európába, azon belül is több mint 50
%-ot az Európai Unió országaiba exportálja. Európában Németország és
Franciaország a legfőbb kereskedelmi partnerei. A tengerentúli
országok közül az USA-ba exportál legtöbbet (14 %). Legfontosabb
exportcikkei a gépek és műszaki termékek, autóalkatrészek,
divatcikkek, textilipari termékek.
|
Olaszország
adatlapja |
| Ország rövid
neve: |
Olaszország |
| Ország
hivatalos neve: |
Olasz
Köztársaság |
| Ország neve
angolul: |
Italy |
| Ország neve
saját nyelvén: |
Italia |
| Államforma: |
köztársaság |
| Főváros: |
Róma |
|
Közigazgatási beosztás: |
20 régió |
| Autójelzés: |
I |
| Időeltérés: |
nincs |
| Terület: |
301.230 km2 |
| Népesség: |
58.462.375
fő (2005) |
| Népsűrűség: |
196 fő/km2
(2005) |
|
Népcsoportok: |
olasz,
francia, osztrák, szlovén |
| Vallás: |
katolikus |
|
Országhívószám: |
0039 |
| Hungary
Direct: |
800 172 288 |
| Hivatalos
pénz és váltópénz: |
Euro (1 Euro
= 100 Eurocent) |
| Egyéb
elfogadott fizetőeszköz: |
hitelkártya |
| Hivatalos
nyelv: |
olasz |
| Egyéb
beszélt nyelv: |
német,
francia, szlovén |
| Elektromos
hálózat: |
220 V / 50
Hz |
| GDP: |
1.552
trillió $ (2003.) |
| GDP/fő: |
26.800 $
(2003.) |
| Gazdasági
növekedés: |
0,5 %
(2003.) |
| Infláció: |
2,3 %
(2003.) |