Történelem

A mai Horvátország területén a középkorig különféle népcsoportok éltek, ekkortájt telepedtek itt meg a horvátok, de akkor még a frank birodalom részeként a függetlenség reménye nélkül. A IX.század hozott változást, ekkor Trpimir dux Chroatori és Branimur élére állva az elszakadási törekvéseknek önálló horvát fejedelemséget hoztak létre. A stabilizációs korszak a X.századig tartott, ekkor végre az európai folyamatok követéseként Stjepen Drżislavot királlyá koronázták. Már a következő században a Trpimir dinasztria kihalt, a politikai kapcsolatok nyomán az Árpádháziak kezébe került a hatalom, vármegyékre és hercegségre osztják az országot. 1242-ben IV.Béla Szlavóniát is leválasztotta, Horvátországot pedig bánságként kezelte. A horvát bán 1409-ben Dalmáciát a nápolyi Lászlónak eladta százezer dukátért, egészen 1797-ig tartott az „üzlet”. Ekkor a török harcok miatt újra egyesült Horvátország, és a Frangepánok vezetésével győzelmet is arattak Sisaknál a Száva partján. A XVIII.századig magyar területnek számit, ekkor a napóleoni győzelmeket kihasználva a horvát területek nagy része behódolt a franciáknak, 1813-tól pedig ismét a teljes ország a monarchia része lett. Az 1848-as forradalmak elérték a horvátokat is, Josip Jelaĉiĉ (ugye ismerős?) vezette a felszabadító harcokat.Az első világháború végén elszakad ugyan a monarchiától, de egy öszvér királyság jön létre a győztesek nyomására: szerb-horvát–szlovén királyság, bár néhány terület olasz kézen marad(Isztria, Zadar). A második világháború is hoz változásokat, eleinte ismét horvát bánság lesz, aztán a németek támogatásával független horvát állam, 1945 után pedig Jugoszlávia része lesz. A történet többi része a közelmúltban zajlott, a 90-es évek elején kitört harcokban a horvátok győzedelmeskedtek, kinyilatkozták függetlenségüket, 92-ig egyre több ország elismerte, ekkor pedig az ENSZ tagságot is megkapta, ezzel megszerezte a legitimitást. Az állam létrejöttét, fordulópontjait nemzeti ünnepek jelzik, június 25, augusztus 5 és október 8 egy–egy állomása a köztársaság megalakulásának.

Kultúra

A horvát kultúra az európai jellegzetességeket követi, elsősorban a karácsonyi és húsvéti ünnepek hazánkban is ismert egyházi és folklorisztikus elemei meghittségével vonzza az oda látogatókat. Ami csak a horvátoknál lehetséges, az a pagi és stoni sószüret, a krapanji szivacsfeldolgozás, a lastovói „Poklad” karnevál, a soltai olajfák, a barlangászat és búvárkodás, és csak itt láthatjuk a kuterevoi mackókat, Losinj mellett honos palackorrú delfineket, az ínyenceknek itt sül az isztriai omlett több mint 2000 tojásból és 13kg szarvasgombából.
Bármerre járunk, mindenütt udvarias, kimért a vendéglátás, ovációval ugyan nem fogadnak bennünket, de kényesek a minőségre, vagy legalább a pontosságra, alaposságra. Erőszakosságnak nyoma sincs, semmit sem erőltetnek ránk, de a vendég megtartása érdekében hajlamosak az „egyezségre” az árak tekintetében.

Ünnepek, rendezvények

Január 1.		újév
Január 6.		Háromkirályok
Április 11-12.		Húsvét
Május 1.		Munka ünnepe
Június 10.		Pünkösd
Június 22.		Fasizmus elleni harc napja
Június 25.		Köztársaság napja
Augusztus 5.		Nemzeti hálaadás napja
Augusztus 15.		Nagyboldogasszony
November 1.		Mindenszentek
December 8.		Függetlenség napja
December 25-26.		Karácsony

Gasztronómia
Ha specialitásra vágyunk, a halféleségek széles választéka az elsődleges, ehhez társul a tipikusan déli olívaolaj és bogyó, de hires a szél lengette dalmát sonka, egyedi a birkasajt, elkészítési módjában különleges a báránysült.
A halat rostélyosan, főzve, vagy brodetként készítik, utóbbi többféle halból készül, ezeket előbb pirítják, majd főzik, és kukorica puliszkával tálalják. A kagyló, osztriga, languszta „na buzaru” módra készül, vagyis különlegesen pácolják. Édességként kóstoljuk meg a rozsatát (tojás – tej – karamell), a fritulét (likőrös fánk), vagy a krostulát (likőrös csík). Italként szinte mindenhez bort kérjünk, mert világhíres fajtákból választhatunk. Márkásabbak: Primosten, Opol rose, Dignac, Sveta Ana, desszerthez Proseket fogyasszunk.