Környezet, éghajlat
Görögország a mediterrán éghajlati övbe tartozik, némi kontinentális behatással. A nyarak szárazak és forróak, a rövid tél pedig nedves és hűvös. A görögök csak három évszakot ismernek: a kizöldülés, virágzás és érés idejét, (március-június), a száraz időszakot (június-október) és az esős időszakot (október-március).
A görög tájat a több ezer éve tartó intenzív mezőgazdaság és állattartás mára jórészt lecsupaszította, ma már a természetes környezetet inkább a gazdasági hasznot hajtó olajfa- füge- és szőlőföldek alkotják, de sok helyen (például az országot átszelő utak mentén) inkább a kopárság a jellemző. A legdélebbre fekvő szigeteken (pl. Krétán) pedig a perzselő nyári forróság az, amely szinte minden növényzetet kiirt. Természetes erdőségeket ma már inkább csak az északi és a középső részen lévő hegységekben találhatunk.

Földrajzi fekvés
A délkelet-európai államot kiterjedt összefüggő szárazföldi terület, valamint néhány nagyobb és számos kisebb sziget alkotja. A Balkán-félszigeten helyezkedik el, északon Albánia, Macedónia, Bulgária és Törökország határolja, nyugaton, délen és keleten tenger veszi körül. Az országhoz körülbelül 1400 sziget tartozik, ebből azonban mindössze 169 lakott. A két legnagyobb ezek közül Kréta és Evia. Az ország területének durván négyötöde hegyvidék, amelynek nagy része 1500 m fölé nyúlik.

Tájegységek, felosztás
A szárazföldi terület három nagy tájegységre osztható: Észak-, Közép- és Dél-Görögországra.
Észak-Görögország jórészt hegyes, dombos területekből áll (gerince a Pindosz-hegység), legnagyobb városa, Thesszaloniki is egy hegyekkel körülvett tengerparti öbölben fekszik. Thesszalonikitől délkeletre található a Halkidiki-félsziget, a nyaralóturizmus egyik kedvelt célpontja. Itt van az ország legmagasabb hegye, az Olümposz is.
Közép-Görögország északi határa a Thesszáliai-medence, délen pedig a Patraszi- és a Korintoszi-öböl határolja. Itt található az ország fővárosa Athén, illetve a vele mára jórészt egybeépült (és egyben a legnagyobb) kikötőváros, Pireusz is.
Dél-Görögország területe a Peloponnészoszi-félszigettel egyenlő, nagy része fennsík, déli részén pedig a Taigetosz hegyei határolják. Az ismertebb városok közül itt találjuk Korinthoszt és Spártát.
A szigeteket a tengeri elhelyezkedésük alapján csoportosíthatjuk a keleten lévő Égei-szigetekre (ide tartozik többek között Kréta, Evia, Rodosz, Számosz) és a nyugati Jón-szigetekre (mint pl. Korfu, Ithaka, Zakinthosz).

Az ország leghosszab folyója az Aliakmon (297 km), a legrövidebb pedig a Pinios (70 km). Legmagasabb pontja az Olümposzon lévő Mitikasz (Tű) csúcs 2917 m.

Középhőmérsékletek, átlagos vízhőmérsékletek

Hogyan juthatok oda?
Nemzetközi repülőterek
A legfontosabb nemzetközi repülőtér Athénban található (az idei olimpiai játékokra került sor teljes felújítására és egy a városközpontba vezető gyorsvasúti járat kiépítésére). Athénba szinte minden repülőtársaság indít menetrendszerinti járatokat. Nagyobb nemzetközi repülőtér van még Theszalonikiben és Héraklionban, de a nyári idegenforgalmi szezonban sok kedvelt nyaralóhelyre indulnak charterjáratok is (Korfura, Rodoszra), de szinte minden szigeten van kisebb-nagyobb repülőtér, ahová a rendszeres belföldi járatok érkeznek.

Fontosabb kikötők
A legnagyobb kikötők Athénban, Theszalonikiben és Heraklionban találhatók, de szinte minden szigeten van nagyobb hajók fogadására is alkalmas kikötőhely. Az égei-tengeri szigetekre a legtöbb hajójárat Athénból vagy Theszalonikiből indul, a jón-tengeri szigetek Patrasz és Igumenitsza kikötőiből érhetők el. A kisebb szigetek között gyakran nincs rendszeres közvetlen hajóösszeköttetés, csak időszakos járatok vannak.

Nemzetközi vasútjáratok
Budapestről expresszjárattal juthatunk el Athénba, az út kb. 29 órát vesz igénybe, a nemzetközi vonat Theszalonikiben is megáll, idáig kb. 21 óra az út. A járatokon érvényesek a szokások nemzetközi kedvezmények (diák és nyugdíjas).

Autóutak
Az országot észak-déli irányban szeli át a leghosszabb gyorsforgalmi út (kimondott autópálya csak egy rövid szakaszon van). A gyorsforgalmi utak egyes szakaszain autópálya-használati díjat kérnek, így például az Athén-Lámia-Larissza-Katerini és az Athén-Korinthosz-Patrasz szakaszon. Görögországban bátran lehet éjjel is utazni, a főbb közlekeési utak viszonylag jó minőségűek, az alsóbbrendű utak állapota azonban több kivánnivalót hagy maga után. Az ország legeldugottabb területein lévő kis falvakat pedig néha nem is lehet autóval megközelíteni (elsősorban például a szigeteken).

Gazdaság
Görögország az 1981-es csatlakozás óta az EU egyik legszegényebb országa, bár az utóbbi években valamelyest javult ez a kép (főleg a legutóbbi bővítsének is köszönhetően). Gazdasága meglehetősen vegyes képet mutat: a termelésben az állami szektor szerepe máig meghatározó (a GDP közel felét adja). A gazdaság fő motorja természetesen a turizmus, ám nem lebecsülendő az EU-tól érkező támogatás sem, amely az utóbbi években a GDP több mint 3%-ra rúgott. Számos területen azonban még súlyos lemaradások vannak: a nagy állami iparvállalatok privatizációjának elmaradása miatt a gazdaság struktúrája korszerűtlen és folyamatosan magas a munkanélküliség (2002-ben mintegy 11%), valamint alacsony a jövedelemszint. A lakosság ellenállása miatt a különböző kormányok nem tudják megvalósítani a nyugdíjreformot, pedig a jelenlegi rendszer az egyre nagyobb veszteséggel küszködő államháztartás számára súlyos terheket jelent. A gazdaság hatékonyságát rontja az adóreform elmaradása és a túlzottan bürokratikus államaparátus is.
A nagyobb – elsősorban ipari, közszolgáltató - cégek (gyakran állami tulajdonú) nagyvállalati formában működnek, az élelmiszereket, italokat és a textíiliákat azonban a mai napig elsősorban kisüzemek állítják elő. Az ország területének mintegy negyedén folytatnak mezőgazdasági termelést (részesedése a GDP-ből: 8.7%). A gabonát, dohányt és gyapotot elsősorban az északi területeken, míg a tengerpartokon és a szigeteken olajbogyót, citrusféléket, szőlőt és gyümölcsöket termesztenek. A nemzeti termék legnagyobb részét természetesen a szolgáltatások – elsősorban az idegenforgalmi ágazatok – állítják elő (a teljes GDP 67,1%-át). Görögország tarja fent a világ egyik legnagyobb kereskedelmi hajóflottáját, a legfontosabb kikötők: Pireusz (Athén), Theszaloniki és Patrasz.

Az ország legfontosabb kereskedelmi partnerei: Németország, Olaszország és Franciaország.
Legfontosabb exporttermékei: a textílikák, a mezőgazdasági termékek (olajbogyó, olívaolaj, citrusfélék, mazsola, bor) és a kőolajtermékek.
Az ország ugyanakkor behozatalra szorul a gépipari termékekből (gépek, alktarészek, gépjárművek) és egyes élelmiszerekből (pl. hústermékekből).