| |
|
| |
Küldd
tovább
ezt az oldalt! |
|
|
Rovatok |
|
|
 |
|
További országok |
|
|
|
|
|
|
|
Finnország |
 |
|
 |
 |
 |
|
|
Kapcsolódó cikkek
Történelem
Finnország első emberi településeinek nyomai
a jégkorszak utolsó olvadásáig vezetnek vissza, kb. 10.000 évvel
ezelőtt. Úgy tűnik, hogy a finn ősök Észak-Oroszország felét
népesítették be, mielőtt a Balti-tenger északi partjára jutottak volna,
jóval a kereszténység előtt. A viking kor végére a svéd kereskedők és
törzsfőnökök kiterjesztették uralmukat a teljes Balti területre.
Évszázadokon át Finnország óvatosan egyensúlyozott a protestáns svéd
birodalom és az ortodox Oroszország között. Hét évszázadon át, a 12.
századtól 1809-ig, az ország Svédország része volt.
Finnországot tönkretették az Oroszországgal vívott állandó harcok,
illetve a súlyos éhezések. 1696-97 közötti éhezés a finn családok
harmadát ölte meg. Az 1700-as éveket az Oroszországgal szembeni háborúk
jellemezték, amely Finnországnak Oroszországhoz való csatolását
eredményezte 1809-ben. A 19. század második felében felerősödő
nacionalizmus következtében Finnország nagyhercegség-i autonómiát vívott
ki, noha az újszerű elnyomás és az eloroszosítás miatt a finnek
különösen fogékonnyá váltak a függetlenség iránt.
Az orosz cár bukása és a kommunista forradalom győzelme 1917-ben
biztosította a finn szenátus számára, hogy kinyilváníthassa
függetlenségét 1917. december 6.-án. Fellobbant a széthúzó belső erőszak
az Oroszország által támogatott vörösök és a fehér nacionalisták között,
akik a német államot tartották mintának. A véres polgárháború 108 napja
alatt megközelítőleg 30.000 finn halt meg a harcokban. Noha a fehérek
győzelmet arattak, Németország helyzete meggyöngült az I. Világháború
után és a kapcsolatok a Szovjetunióval is hamarosan normalizálódtak. A
politikai csatározások keveset tettek a polgárháború sérüléseinek
meggyógyításáért, de a békés öldöklés történetei kezdenek napvilágra
kerülni a finn történelem sötét napjairól.
A Szovjetunió biztonsági aggodalmai a finn Karélia félszigeten vezettek
a Téli Háborúhoz 1939-ben. Hónapokon át tartó bátor harcok után
Finnország elvesztette Karélia egy részét és néhány közeli szigetet. A
nyugati szövetségesektől elszigetelt Finnország Németországhoz fordult
segítségért és lassan kezdte benépesíteni Karéliát, beleértve néhány
olyan területet, amely orosz tulajdonban volt a 18. század óta. Amikor a
szovjet erők 1944 nyarán hatalmas erőkkel visszanyomultak, a finnek
békéért folyamodtak. Finnország elkeseredett háborút vívott a német erők
kiűzésére a Lappföldről, amikor 1945 tavaszán létrejött az általános
béke. Finnországnak nemcsak a hatalmas katonai vereséggel kellett
szembenéznie, hanem a szovjetek által kirótt háborús jóvátétel terhei
miatti gazdasági katasztrófával is.
A meggyengült Finnország új helyzetet jelentett a szovjet kapcsolatok
területén, átengedve a Karéliai Félszigetet és beleegyezve a szovjet
biztonsági aggodalmakkal kapcsolatos határokba. Urho Kekkonen 25 éves
elnöksége (1956-81) egy ügyes egyensúlyozás volt: Kekkonen keménynek
bizonyult a belső hatalmat illetően, de sikerült megerősítenie a
kapcsolatokat a skandináv szomszédokkal a nagy keleti medve
felbosszantása nélkül.
A Szovjetunió összeomlása nehéz korszakot hozott Finnország számára.
Belekerülve a szabad piaci gazdaságba, el kellett viselnie az 1980-as
évek végének bajait, illetve a központosított baloldali
gazdságpolitikának, amely összekapcsolódott a szovjet hitelekkel, meg
kellett tapasztalnia a hitelezője ellehetetlenülését. Finnország
nagylelkű társadalomjuttatási rendszere miatt a munkanélküliség hirtelen
megemelkedése elviselhetetlen nyomást jelentett a kormányzatra. Az
1990-es évek túlfűtött gazdaságában végigment egy olyan hűlési
perióduson, amelyet a finn márka ingadozása jellemzett. A valutát 25
%-al értékelték le. Finnország 1994 végén szavazott az Európai Unióba
való belépésről és 1995-ben lett teljes tag. 1995-ös választásokban egy
szociáldemokrata koalíció kiütötte a jobboldali koalíciót. Azóta
állandóan emelkedik a GDP és a munkavállalók száma.
Kultúra
Néprajz, népszokások
A finn népszokások a rég múltba tekintenek vissza. Bár Európa
szívétől messze fekszik Finnország a hagyományokon érződik a balti
és európai hatás is. Finnek nagy hagyományokkal rendelkeznek a népi
költészet, a zene, a kézművesség és az építészet terén.
A finn népköltészet győkerei a vikingekig vezethetők vissza.
Legendáik, mondáik szájhagyomány útján terjedtek. A XIX. század
közepén a nemzeti öntudatra ébredés hatására gyüjteni kezdték a régi
hagyományokat, meséket, történeteket, melyekből Elias Lönnrot
állította össze a finn nemzeti eposzt a Kalevala-t 1835-ben. Több
mint 150 féle fordítás készült kb. 51 nyelven. Magyarra először
1871-ben fordították le.
A finn zene egyik hagyományos hangszere a kantele, mely kicsit
hasonlit a citerára.
A finn hagyományos népi építészet puha fát használt, melyet az
ország területének nagy részét boritó erdőségekből nyertek. Fából
építkeztek vidéken és a városokban is. Jellemző a finn népi
építészetre, hogy nem használ szöget. A finn népi építőmesterek
tapasztalatait átültették a mai modern épiítészetbe is. Egyre több
energiatakarékos, szép, a tájba illeszkedő, környezetbarát skandináv
ill. finn tipusú ház épül.
Egy típikusan finn építmény, ami egyben Finnország egyik jelképe is:
a szauna. A szauna izzasztófürdő, ahol a száraz és a párás levegőt
váltakoztatják egymással.
A rendszeres szaunázás növeli a szervezet ellenálló képességét a
fertőzésekkel szemben. Ha a rendszeres szaunázás mellett
egészségesen táplálkozunk, csökkenthetjük az érelmeszesedés
kockázatát, illetve lelassíthatjuk az öregedés folyamatát.
A finn népviselet jellegzetessége a sokszínűség. Az ország különböző
tájainak ruházata viseli a tájegységi jellegzetességeket. Különös
hangsúlyt fordítottak nők
fejdíszeire és a férfiak kalapjaira.
Világörökség Finnországban
1999: Sammallahdenmäki temetője (bronz korszak)
Nagyobb kulturális események
Finland fesztivál - 1968 óta minden évben megrendezik. Ez egy évente
kb. 75 kulturális eseményt magába foglaló esemény sorozat.
Nemzeti és állami ünnepek
|
január 1.
|
|
Újév |
|
január 6.
|
|
Vízkereszt |
|
február 5.
|
|
Runeberg napja |
|
február 28.
|
|
A Kalevala és a finn kultúra napja |
|
március-április
|
|
Húsvét |
|
április 9.
|
|
Mikael Agricola napja |
|
április 27.
|
|
Veteránok napja |
|
május
|
|
Áldozócsütörtök |
|
május
|
|
Pünkösd |
|
május 1.
|
|
Vappu |
|
május
|
|
Anyák napja |
|
május 3.
|
|
Az elesettek napja |
|
május 12.
|
|
Snellman napja |
|
június
|
|
Szent Iván nap |
|
június 4.
|
|
A finn hadsereg lobogójának ünnepe |
|
június 20-26.
|
|
Nyárközepének Napja (Juhannus) a finnek legfontosabb ünnepe.
Ilyenkor elhagyják a várost és nyaralóikban ünneplik meg az
év leghosszabb napját. Örömtüzet raknak, a tavakban
evezgetnek, úsznak, valamint lelkesen fogyasztják az
alkoholt. |
|
október 10.
|
|
Aleksis Kivi napja |
|
október 24.
|
|
Az ENSZ napja |
|
november 2.
|
|
Apák napja |
|
november 6.
|
|
A svédek napja |
|
november
|
|
Mindenszentek |
|
december 6.
|
|
A függetlenség napja |
|
december 24-25.
|
|
Karácsony |
Gasztronómia
Egyedülállóan finomak a pácolt heringkészítményeik. A halak mellett
a finnek sok húst fogyasztanak. Nagy kultusza van a jávorszarvas, a
rénszarvas húsának. Csemegének számít a medvetalp, a füstölt, pácolt
medvesonka, de fogyasztanak ürüt, marhát és sertéshúst is.
A hideg éghajlat miatt télen nagy a szervezet energiaigénye,
ilyenkor szívesen fogyasztanak zsíros húsokból készült ételeket.
Kenyeret főleg árpából és rozsból készítik. Lappföldön készítenek
árpalisztből rénszarvas vérrel főzött kását is. Köretként burgonyát,
gyakran főtt burgonyát adnak, zöldségkínálatuk szegényes. Náluk is
megterem a vörösáfonya, az eper, a málna, a szeder. Az étkezések
végén nem esznek desszerteket, süteményeket.
Étkezés előtt egy borókaillatú pálinkát vagy rozspálinkát
fogyasztanak. Az étkezésekhez sört, friss vagy aludttejet isznak.
Finnországban a szeszfogyasztás korlátozva van, mindenki csak
italkönyvre válthatja ki a megszabott fejadagot.
A finn konyhát számos kultúra befolyásolta, közte a francia és az
orosz is, ugyanakkor számos eredeti specialitással rendelkezik,
főleg a tengeri ételek és a zöldségek területén. Az egyik
leghíresebb hagyományos specialitás a rénszarvas steak, csakúgy,
mint a lazac. A különböző bogyókból és gyümölcsökből (csipkebogyó,
eper, málna) népszerű desszertek és tömény szeszek készülnek.
Népszerű a rozskenyér, és a finnek gyakran esznek szendvicseket
reggelire vagy uzsonnára. A leggyakrabban fogyasztott italok között
van a tej és a kávé.
A vendéglátó rendszerint kijelöli a vendégek ülőhelyét, akik
általában megvárják, amíg előbbi megkezdi az étkezést. A vendégek
rendszerint magukat szolgálják ki, ez nem a vendéglátó feladata.
Pl.: Finn vagy lappföldi palacsinta – házilag is elkészíthető
A TÉSZTA: A hozzávalókat botturmix-szal, vagy egyéb olyan
szerszámmal, amely jobban és kényelmesebben kever mint Te,
csomómentesre összekavarjuk. Ha ennek ellenére mégis maradt csomó,
sebaj, szűrd le. A lényeg, hogy a tészta állagának sűrű palacsinta
tészta formájúnak kell lennie. ÖSSZESZEDJÜK az otthon található
maradék gyümölcsöt, felvágottat, zöldséget. meghámozzuk, - már amit
kell - apró, 1×1 cm-s kockákra vágjuk. Határ a fantáziánk és a
vasárnap esti hűtőszekrény. KIKÉSZÍTJÜK: A folyékony tésztát olyan
tepsibe kell önteni, amelyben a tészta magassága a másfél
centimétert nem haladja meg. Majd az előkészített "maradékokat"
véletlen eloszlásban (a koncentráció gradiense nulla legyen)
beleszórjuk a tésztába. SÜTJÜK: A tepsit forró sütőbe tesszük, és
majd 20 percig ott tartjuk, majd hústűvel ellenőrizzük, hogy
átsült-e. TÁLALJUK: Az etikett szerint a lepényt három- vagy
négyszög alakúra vágjuk (kb. 10×10 cm) és ketchup vagy majonéz
mellett tálaljuk.
Finn nyelv
A finn ábécé mindössze 21 betűből áll. Idegen szavak, nevek írásában
azonban más betűk is előfordulnak, ezeket zárójelben találod.
a - aa
(b - bee)
(c - see)
d - dee
e - ee
(f - äf)
(g - gee)
h - hoo
i - ii
j - jii
k - koo
l - äl
m - äm
n - än
o - oo
|
p - pee
(q - kuu)
r - är
s - äs
t - tee
u - uu
v - vee
(w - kaksois-vee)
(x - äks)
y - yy
(z - tset)
(å - svéd oo)
ä - ää
ö - öö
|
|
Hang:
|
A hang megjelölése:
|
Finn példa: |
|
a
|
Úgy juthatunk el a helyes ejtéshez, hogy magyar á hangot
akarunk ejteni, de azt hirtelen megrövidítjük.
|
kala - hal |
|
e
|
Hosszú é hangot próbáljunk ejteni, de hirtelen rövidítsük
meg a hangoztatást.
|
Pekka - Péter |
|
i
|
Mint a magyar ide szóban.
|
ilta - est |
|
o*
|
Mint a magyar oda szóban.
|
loma - szünet |
|
u
|
Mint a magyar fut szóban.
|
puku - ruha |
|
y
|
Az ü hang jele, mint a tükör szavunkban.
|
kyky - tehetség |
|
ä
|
Egészen nyílt e-féle hang, a nyelv egészen a szájüreg alján
foglaljon helyet.
|
tämä - ez |
|
ö*
|
Mint a magyar öt szóban.
|
kömpelö - esetlen |
Néhány udvariassági kifejezés
Hyvää huomenta! - Jó reggelt kívánok!
Hyvää päivää! - Jó napot kívánok!
Mitä kuuluu? - Hogy van?
Kiitos hyvää. - Köszönöm, jól.
Ei mitään erikoista. - Semmi extra.
Hyvää iltaa! - Jó estét kívánok!
Hyvää yötä! - Jó éjszakát!
Terve! - Szervusz!
Moi! - Szia!
Tervetuloa! - Isten hozta / hozott!
Näkemiin! - Viszontlátásra!
Hei sitten! - Szervusz! / Szia!
Kuulemiin! - Viszonthallásra!
Anteeksi! - Pardon! / Bocsánat!
Suo anteeksi! - (kérlek) bocsáss meg!
Suokaa anteeksi! - Elnézését kérem! / Bocsásson meg!
Anteeksi, kuinka? - Tessék?
Olkaa hyvä! - Tessék! / Legyen szíves! / Kérem!
Kiitoksia paljon! - Nagyon szépen köszönöm!
Kiitos! - Köszönöm!
Iloista joulua! - Boldog karácsonyt!
Onnellista uutta voutta! - Boldog újévet kívánok!
Hyvää pääsiäistä! - Kellemes húsvéti ünnepeket!
Kiitos samoin! - Köszönöm viszont!
Hyvää ruokahalua! - Jó étvágyat!
Hauskaa matkaa - Kellemes utazást!
Koccintáskor:
Terveydeksi! / Maljanne! - Egészségére! / Egészségedre!
Skool! / Skal! (svéd szó) / Kippis! - Szervusz!
Hölökynkölökyn! - Egészségedre! (viccelődő)
Utazáskor:
Satama - kikötő
Lentoasema - repülőtér
Rautatieasema - vasútállomás
Linja-autoasema - buszállomás
Kapcsolódó cikkek:
|
 |
 |
|
 |
|
|
|
| |
