Finnország a hosszú téli éjszakák, a rövid tavasz, a szaunák és a télapó országa. Télen a sífutók és korcsolyázók paradicsoma, nyáron a vitorlázók, a túrázók és a horgászok mennyországa. Belterületein Európa legnagyobb érintetlen vadonját találhatjuk, kiterjedt lápvilággal és számtalan madárfajjal.
Amikor az éjszakák hosszúak (márpedig nagyon hosszúak tudnak lenni), akkor sokkal több mindent lehet csinálni, mint leülni a szobában egy vodka mellé. Síelhetünk, vagy szaunázhatunk. A nyári évszakban a partmenti területek, ideértve az Aland-szigetet és a Turku-félszigetet is, a vitorlázók és a horgászok paradicsomává válik. A belső vidékek Európa legnagyobb érintetlen vidékének értékeivel turisták ezreit vonzzák minden évben.
A délen fekvő főváros, Helsinki több, mint 30 galériával, illetve múzeummal dicsekedhet, míg az északi területek a Télapóval való találkozással kecsegtetnek. Hol másutt a világon ülhetünk fel egy rénszarvas húzta szánra, vagy egy jégtörő hajóra, golfozhatunk a zöldben az éjszakai világosban?
Az ezer tó és erdő ország szlogenje nemhogy nem túlzás, meg se közelíti a valóságot. Finnországban ugyanis több, mint 55.000 tó van. Területének mégis alig egynegyede víz, több, mint kétharmada erdő és láp. A tengerpartot pedig tízezernyi apró sziget hímzésként szegélyezi. A finnek zeneszeretetüket csodálatos énekesek révén exportálják. Odahaza számos zenei fesztivált rendeznek, a mindennapokban pedig a tangó iránti szenvedélyüknek hódolnak, melyet a rock és a pop sem tudott kiszorítani.
Egyszerűségében lenyűgöző, szinte ember nem lakta vidék: Finnország. Az "ezer" tó és sziget országa rövid, ám meleg nyárral, hosszú havas téllel eszményi úticél a szabadság eltöltésére. Világhírű szaunájával, ezzel az "izzasztó" berendezéssel, amely testből és lélekből kimossa a salakot, valamint a "sisuval", sportolóinak és katonáinak edzéstechnikájával.
A finnek állítólag rokonaink és Ők e szerint is viselkednek. Finnországban magyarnak lenni rangot jelent. Az egyetemeken magyar tanszékekkel találkozhatunk, és a finn átlagember meglepően tájékozott Magyarországról.

Környezet, éghajlat
Klíma és természet
Finnországot a hideg tél és a meleg nyár jellemzi. A legmagasabb nappali hőmérséklet Finnország déli részén időnként elérheti a 30 oC-t. A téli hónapok alatt különösen januárban és februárban a mínusz 20 oC sem szokatlan.
Az országot körülvevő vizek hatásának köszönhetően Finnország éghajlata északon nedves és hideg. Tundra borítja. Délen enyhébb, és tajga fedi. A hó és eső formájában hulló csapadék átlagosan eléri a 460 millimétert északon és a 710 millimétert délen. Délen négy-öt hónapon keresztül állandó, vékony hóréteg fedi a földet. Ez északon akár hét hónapig is eltarthat.
Május és szeptember között növényzete rendkívül gazdag és változatos. Július végére néhány alacsony fekvésű völgy dzsungelhez hasonlítható. Az erdőket főként fenyvesek, lucfenyők és nyírfák alkotják. A lombhullató erdők közül a nyír a legjellemzőbb és itt a legváltozatosabb az élővilág. A barnamedve az ország legnagyobb emlős állata, más itt élő emlősök: a jávorszarvas, a róka, a hiúz, a lemming és a sün. Az ország északi része bővelkedik rénszarvasokban is és a hódok is elterjedtek. Több, mint 300 madárfaj él itt. Az országban nagyon alacsony lehet a hőmérséklet. Finnország éghajlata az ország déli, és középső részében hideg mérsékelt, északon szubarktikus, ill. arktikus.

Földrajzi fekvés
Finnország Európa északi részén található, egy prekambriumi platóvá kopott pajzson terül el. A következő országokkal határos: északon Norvégia, keleten Oroszország, délen a finn öböl, délnyugaton a Balti-tenger és nyugaton Svédország és a botteni öböl. Az ország területe 338.000 négyzetkilométer, ezzel Magyarország területének körülbelül három és félszerese.

Tájegységek
Természetföldrajzi jellemző: Finnország Norvégia, Oroszország, a Finn- és Bottni-öböl és Svédország, az é. sz. 59° 48' és 70° 6 1/2', a k. h. 20° 29' és 32° 47' közt helyezkedik el. Legnagyobb hossza több mint 1100, legnagyobb szélessége 580 km.
Erősen tagolt partvidékét sok sziget övezi. A tengerpartot kísérő homokos, agyagos síkság fokozatosan megy át több tízezer tóból álló Tóhátságba és Közép-Finnország dombvidékébe, majd a sarkkörön túli északi hegyvidékbe. A legnagyobb szigetek Turku városa előtt húzódó Åland szigetek. A több tízezer tó közül, amelyek 5 tórendszerre oszthatók, a Saimaa tórendszer a legnagyobb.
Finnország egyenlőtlen felületű, gránit fennsík, amelyen tavakkal és nagy mocsarakkal körülfogott számtalan emelkedés van elszórva. A természet átmenetet alkotott benne Skandináviától Oroszország síkjára- nincsenek a skandináv hegységhez fogható hegyei; ellenben a sík föld, mely az Urálig és a Kaukázusig terjed, már itt veszi kezdetét.
A legnagyobb emelkedések északon, Svédország és Norvégia közé beékelt részében vannak.
Legjelentősebb folyók: Kemijoki, Oulujoki, Tornionjoki.
Legnagyobb tavak: Saimaa, Inari, Páijánne, Oulujárvi, Pielinen, Kallavesi, Puulavesi, Puruvesi, Pihlajavesi, Lentua, Porttipahta-víztároló, Lokkai-víztároló
Legnagyobb hegyek: Haldisok 1258 m, Jollamvaivi 1146 m, Pallastunturi 858, Yllastunturi 760 m, Peldoavi 667m
Legmagasabb pont: Haltiatunturi 1328 m
Legalacsonyabb pont: Balti-tenger 0 m

Középhőmérsékletek
Délen januárban és februárban elérheti a -15°C-ot, míg északon gyakori a -30°C is, s ekkor a nap nagy részében a sötétség uralkodik. Nyaranta a hőmérséklet északon 15°C, délen pedig 20°C körül alakul, bár néha a 30°C-ot is elérheti. A déli partvidéken a legalacsonyabb évi középhőmérséklet -6°C, a legmelegebb 16.5 °C. A déli partvidéken az átlagos nyári hőmérséklet 15°C, ugyanakkor február tájékán ez -9°C-ra csökken.
Helsinkiben az éves átlag hőmérséklet 5,3 °C.

Gazdaság, kereskedelem
Legfontosabb iparágak:
Finnország nagymértékben iparosodott, versenyképes piacgazdasággal rendelkezik, az egyik legfejlettebb EU-tagállam. A gazdaság kulcsfontosságú szektora a feldolgozóipar, melyben vezető szerepet játszik a fa- és fémfeldolgozás. A telekommunikációs és elektronikai ipar is igen fejlett. A kereskedelem is nagy szereppel bír, a GDP egyharmada exportból származik. A fa és bizonyos ásványi anyag kivételével, Finnország nyersanyag- és energia-behozatalra szorul. Az éghajlati viszonyok miatt a mezőgazdaság az alapvető termékek körében az önellátás fenntartására korlátozódik.
Fa és papíripar, élelmiszeripar, vas-, acél- és színesfémkohászat, vegy- textil- gépipar, hajógyártás, hi-tech ipar.
Természeti kincsek: fa, réz, cink, vasérc, ezüst
Földhasználat: művelhető területek: 7%; egyéb: 93%
Földterület megoszlása művelési áganként: szántó 8%, legelő 0,6 %, erdő 77,4%, egyéb 14%
Legfontosabb termesztett növények: árpa, zab, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, repce, takarmány.
Legfontosabb tenyésztett állatok: szarvasmarha, sertés, juh, ló, rénszarvas, baromfi. Méhészet. Tengeri és édesvízi (tavi) halászat.
Legfontosabb kereskedelmi partnerek: Németország, Nagy Britannia, Svédország, USA, Oroszország, Franciaország, Japán
Bányászati termékek: kobalt, vanádium, réz, ólom, króm, vas, kadmium, azbeszt, arany, titán, nikkel, ezüst, pirit. A villamosenergia-termelés alapja a vízerő.
Feldolgozóipar: fa- és papíripar, élelmiszeripar, vas-, acél- és színesfémkohászat, vegy-, textil-, gépipar, hajógyártás, bőripar, elektronikai ipar

Külkereskedelem
Kiviteli cikkek: rönkfa, fűrész- és papíráru, cellulóz, hajó, élelmiszer, gépipari és faipari termékek, elektronikai-, információtechnológia- és kommunikációs eszközök
Behozatali cikkek: gépek és berendezések, fűtőanyagok, vegyipari termékek, ipari késztermékek, élelmiszerek.
Legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Oroszország, Svédország, Németország, Nagy-Britannia, USA, Norvégia, Franciaország, Hollandia, Dánia, Észtország.