Utazóna.hu | Csehország | Történelem, kultúra

Start| Akciós út| Külföld| Belföld| Klub| Repülőjegy| Utazási irodák| Biztosítás|

 
 

  Küldd tovább
ezt az oldalt!

Feladó:

Címzett:

Ajánlom ezt az oldalt!

Rovatok

/images/design/spacer5x5.gif

További országok

/images/design/spacer5x5.gif
 

Csehország

Kapcsolódó cikkek

Történelem, kultúra
Utazóna.hu Sz.Á. 2005. 05. 10.
 

Történelem

Latin elnevezését - Boiohaemium - a kelta eredetű, a területre a Kr.e. 2. században érkezett bójokról kapta. A szláv, illetve cseh törzsek a népvándorlás során, az 5. századtól érkeztek meg a mai Csehország területére. Az egységes állam, a kereszténység bevezetésének szimbólumává a Przemysl dinasztia uralkodója, I. (Szent) Vencel vált, akinek szobra Prágában a történelmi Vencel téren ma is megtekinthető. A királyi címet a 13. században I. Ottokár szerezte meg és ettől kezdve a cseh király egyike lett a német választófejedelmeknek.

A cseh történelem meghatározó momentuma a Husz János által vezetett huszita felkelés a 15. században, valamint az 1618-ban kitört 30 éves háború melynek elvesztése után a csehek a Habsburg Birodalom örökös tartománya lett egészen 1918-ig, az I. Világháború végéig.

1918-ban Csehszlovák Köztársaság néven új állam született, melynek első elnöke Thomas Masaryk lett. Ezután 75 éven át történelme összeforrt Szlovákiával. 1939-ben ugyan Hitler elfoglalta Csehországot és létrehozta a Cseh-Morva Protektorátust, Szlovákia pedig rövid időre, a hitleri Németország gyámkodása alatt önállósodott, 1945 után újra helyreállt Csehszlovákia. Az önálló Csehország 1993-ban, az ország kettészakadásával jött létre.

Kultúra

Helyi szokások, mentalitás
A legnyugatabbra került szlávok, a csehek elég sokáig éltek együtt szomszédaikkal ahhoz, hogy egyfajta tipikusan közép-európai mentalitást vegyenek fel. Néha még ma is visszaköszönnek a monarchiabeli szokások: például ilyen a nők iránti megkülönböztetett figyelmesség és a címek, mint a "doktor" vagy a "professzor" használatával szembeni vonakodás. Mindehhez hozzáadódott az elmúlt negyven év egyenlősdije. Ma már természetesen senkit sem hívnak elvtársnak (soudruh), de vásárlás közben vagy étteremben még mindig találkozhatunk a vendéggel szemben tanúsított régimódi közönnyel. Ez a viselkedés nem személyünknek szól, pusztán a régi rendszer lassan múló öröksége, és egyáltalán nem jellemző a csehekre, akik amúgy segítőkész, szívélyes emberek. Lengyel rokonaikkal összehasonlítva, a csehekből hiányzik a dac. Inkább ironikusak, mint hevesvérűek, többre értékelik a csöndes humort, mint a szenvedélyes szónoklatokat. Történelmük a türelem erényével vértezte fel őket. A rájuk telepedő rendszert inkább szép csöndben felforgatják belülről, mintsem hogy szemtől szembe ellenálljanak neki. A csehekkel nem nehéz ismeretséget kötni. Amint túlesünk a kezdeti tartózkodáson, rá fogunk jönni, hogy mennyire közlékenyek és vendégszeretők. Szeretnek arról hallani, hogy milyen tapasztalataink vannak az országukkal kapcsolatban. Könnyen előfordulhat, hogy olyan cseh emberrel találkozunk, aki szeretne valamivel hozzájárulni ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat hazájában: egy jó tanáccsal, egy kis idegenvezetéssel, sőt néha azzal, hogy meghív minket az otthonába. Ha mindez mégsem lenne így mindig, vegyük tekintetbe, hogy - csakúgy, mint nálunk - az élet sok cseh számára igen nehéz manapság. Minden, a szívélyességükre válaszoló gesztus (virág, meghívás viszonzása) meleg fogadtatásban részesül. A víkendházak sokasága ellenére nagy a lakáshiány. Csak kevés fiatal tud azonnal önálló otthont teremteni magának. Megszokott, hogy házasságuk első éveit az ifjú pár a férj vagy a feleség szüleinek lakásában tölti. A cseh nyelv első hallásra elég különösnek tűnik, de érdemes néhány kifejezést és szót megtanulnunk. Az orosz kötelező tantárgy volt az iskolában, de az idegenforgalomban és a kereskedelemben a német a fő nyelv, az angollal együtt, amely a pop-kultúra miatt a fiatalok között nagy népszerűségnek örvend. A cseheket negyven évig a vasfüggöny választotta el a külvilágtól, és véleményüket sem fejthették ki szabadon. Ma a remény, a nyugtalanság és némi zavarodottság keverékével tekintenek jövőjük elé. Van, aki kritikátlan rajongással fogadja el a nyugati kultúrát, mások csak a régi biztonság összeomlását látják és mindig a bűnbakokat keresik.

Nemzeti ünnepek:
Október 28.: a Csehszlovák Köztársaság 1918. október 28-i kikiáltásának az ünnepe

Gyakorlatilag minden nap egy szentnek a napja. Prágában április 30. a boszorkányégetés napja. Manapság az boszorkányok elégetése helyett az örömtüzek körül egész éjszaka folyik az ünneplés a Kampa-szigeten és a külvárosi területeken. Az év hátra lévő részében főként kulturális fesztiválok kerülnek megrendezésre. Áprilisban és májusban Prágában a Nemzetközi Zenei Fesztivál, a Prágai Nemzetközi Könyv Fesztivál szintén májusban, a Mozart Fesztivál szeptemberben. A Karácsony és Szilveszter közötti időszakban Prágán kívül csendessé válik az ország. Oda azonban turisták tömege árad, hogy egy gyors, tomboló szabadság élményével gazdagodjon.
Január 1.   Újév, a független Cseh Köztársaság megalakulása
Változó   Húsvéthétfő
Május 1.   A munka ünnepe
Május 8.   Felszabadulás napja
Július 5.   A szláv apostolok Szent Ciril és Metód napja
Július 6.   Husz János /1415/
Szeptember 28.    Szent Vencel napja
November 17.   A szabadságért és demokráciáért vívott harc napja
December 24.   Szent Este
December 25-26.   Karácsony

Gasztronómia
A tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával, meg persze egy kis sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés – apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába. Van a krumplis – a legközkedveltebb, továbbá a füstölt apróra vágott sertéshúst tartalmazó. A desszertek közül sok helyen kínálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfelelője, nem cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint magyarhonban sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almás-rétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon. Meg kell még mindenképpen említeni, hogy a cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is sűrűk, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni válasszuk a nevesincs levest, vagy más néven a Kulajdát, vagy a Kyselot, a savanyú kenyérlevest.
Mint mindenütt másutt Közép-Európában, a cseh kulináris szokásokra is az a jellemző, hogy viszonylag kevés, ám kitűnő alapanyagot használnak fel, és az a céljuk, hogy felkészítsék a szervezet a kemény munkára és a hideg telek átvészelésére. A sertéshús az első (vepr), a marhahús (hovezí maso), a borjú (telecí maso), a csirke (kure), a liba (hus) és a kacsa (kachna) előtt. A halételek jobbára a pisztrángra (pstruh) és a pontyra (kapr) korlátozódnak. Zavarba ejtően sokfajta liszt van, és sok helyütt termesztenek cukorrépát is, a sütemények, édességek és a török kávé cukorszükségletének kielégítésére.
A másik nemzeti gasztro-jellegzetesség a sör. Bárhová megyünk az országban bárhol találni fogunk olyan helyet, ahol a megfelelő pénz kifizetésének fejében egy korsó finoman gyöngyöző habos folyékony kenyeret tesznek elénk. Ezt bizonyítja az is, hogy Csehországban az egy főre eső évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsők. A leghíresebb cseh sörök a következők: Pilzner Urquell, Staropramen, Litovel, Krusovice, Gambrinus, Budvar, stb.


Kapcsolódó cikkek:

Csehország: Földrajz, általános adatok és odajutás  (Csehország)
Csehország: Látnivalók, időtöltés  (Csehország)
Csehország: Hasznos információk  (Csehország)
/images/design/panel/s1.jpg
/images/design/panel/s3.jpg /images/design/panel/s5.jpg /images/design/panel/s4.jpg
/images/design/spacer5x5.gif