Itt már a Göncölszekér helyett a Dél Keresztjét csodálhatjuk az éjszakai égbolton, azaz isteni szubtrópusi tavasz van október-november környékén, ami 28 Celsius fokos átlaghőmérsékletet és 24-25 Celsius fokos tengert jelent. Ami az esőt illeti nagyon kettős az eredmény: a sziget délkeleti oldalán az éves csapadék eléri a 4000 mm-t; az északnyugati (esőárnyékos) parton "mindössze" 1000 mm. Azaz még a szárazabb részen is bármikor előfordul egy kis eső, míg a csapadékos oldalon nagy vonalakban napi rendszerességgel esik. A levegő ennek megfelelően párás, amit a növények imádnak és ennek csodálatos növényzeti képződmények az eredményei. Szinte bármerre megy az ember, valahol biztos beleakad egy kis vízesésbe a dzsungelben.

 Az egyik hangulatos darab ebben a kategóriában a Rochester vízesés a lépcsős szikláival. Elég eltérő képeket lehet róla készíteni az esős és a száraz évszakban…

Mauritius kapcsán az olvasottabbaknak a kék szín ugrik be elsőként - a híres és ritka bélyeg kapcsán, mely egyben a legdrágább is -, holott a sziget sokkal inkább érdemelné meg a zöld színt. A vegetáció olyan dús és izgalmasan gyönyörű, hogy nem bír betelni vele az ember, főleg, ha mindezt ilyen szép hegyekkel ékesített tájképpel kínálja Mauritius.



Aki csak teheti, látogasson el a Black River Nemzeti Parkba.

A bőséges zöldség mellett persze Mauritius rászolgál a kék szín használatára is: kék ég és kék tenger övezi a zöld szigetet.



Ha már tenger és főleg strandok, a sziget ebben a kérdésben is megosztott: a déli oldala nagyon szeles, ezért kevéssé kedvelt a turisták és a hoteltulajdonosok körében, míg az északi oldal csendesebb partjain zsúfolódnak össze a fantasztikus szolgáltatásokat kínáló csúcshotelek. A harc természetesen a mámorítóan szépséges hófehér korallhomokos partokért folyik köztük. Nézzük a helyi toplistás strandokat:

Grand Baie az egyik legjobb infrastruktúrával felszerelt partszakasz

Trou aux Biches


 

Ile aux cerfs lagúnája mindenkit vonz

a Belle Mare part hosszan nyúlik el és rengeteg hotel osztozik szépségében


 

Pereybere


 

Flic and Flac panorámája egyszerűen lenyűgöző

Le Morne, amire csak annyit lehet mondani, hogy „azannnya”.

A fentiek fényében már érthető, hogy miért lett a turisták körében felkapott Mauritius. Pedig még vannak értékei és az egyik a rabszolgatartók gazemberségének köszönhető. Ugyanis rengeteg indiait telepítettek be, hogy dolgozzanak a cukornádültetvényeken. A cukornádültetvények ma is megvannak – Mauritius bevételeinek 25%-át ez adja -, de a rabszolgák utódai ma már csodálatos kultúrát hoztak létre a szigeten, amit öröm felfedezni. A temérdek kulturális, gasztronómiai érték mellett a naplementében elkezdődő és estétől hajnalig tűz mellett folytatódó sega táncpartikat végigropni felettébb vérpezsdítő buli.

Bizonytalan pároknak kötelező az Ylang Ylang vagy a vanília ültetvények meglátogatása, mert abban az illatorgiában aki nem kap kedvet, annak már nem is kell. Amúgy is felejthetetlen élmény a szigeten nyíló virágok szépsége és illata.

Maradjunk annyiban, hogy teljesen érthető, ha szerelmespárok ide jönnek nászútra vagy házasodni, de a lényeget mégis Kipling írta le Mauritiusról: „Isten először megalkotta Mauritiust, majd lemásolta és létrehozta belőle az Édenkertet.”