Amikor az ember huzamosabb időt tölt el egy tengerparton fekvő városban, hazatértekor talán azt sajnálja a legjobban, hogy nem tudja magával vinni a a hatalmas hullámzó kékséget, A sóillatú levegőt és a sirályok sikoltását. Talán ezért érzünk sokan örök késztetést arra, hogy időnként vissza-visszatérjünk valamelyik tengeráldotta országba.

Mindössze fél napot utaztunk autóbusszal ahhoz, hogy Budapestről egy közép-dalmáciai városkába, Splitbe érkezzünk. Álmos szemeink eleinte talán csak a díszlet mögötti kék hátteret vették észre a rajta himbálózó fehér hajókkal, de már ez is olyan jó érzéssel töltött el bennünket, hogy már csak ezért is érdemes volt eljönni ide. Splitbe érve az ide látogatók első útja általában az óvárosba, Diocletianus császár egykori palotájához vezet – nem véletlenül.
Az épületegyüttes nem csak a Kr. u. III. század építészeti emléke, hanem a rákövetkező stíluskorszakok kaleidoszkópja is, melyet a 70-es évek végén az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánított.

Kevesen tudják, hogy a hatalmas császár, aki könyörtelenül üldözte a keresztényeket, Dalmáciában, a mai Split közelében fekvő Salonában (ma: Solin) született, és a tengerparti palotát azért építette, hogy legyen hová visszavonulnia öreg korára. A palotában sétálva feltűnik, hogy a sikátorok szokatlanul szűkek és sötétek, s csak néha jutunk ki egyegy napsütötte térre. Ennek köszönhető, hogy a mai városlakók is a palota falai közé menekülnek alkalomadtán – persze nem az ellenség, hanem a rekkenő hőség elől. A város lakói székesegyházukat Diocletianus császár mauzóleumából alakították ki, s ők építették hozzá a késő románkori harangtornyot, amely még ma is magasan a város fölé emelkedik. A dóm főkapuja fölötti timpanon érdekes emlékeket rejt: az egymásra állított két dísztelen kőkoporsóban IV. Béla lányainak, a Klissában (ma: Klis) elhunyt Katalinnak és Margitnak (a mi Szent Margitunk nővérének) a hamvai nyugszanak. Ha kicsit továbbmegyünk, egészen a Porta Aurea-ig, megnézhetjük azt a házat is, ahol maga Béla király lakott, amikor a tatárok elől családjával Közép-Dalmáciába menekült.

Split régi és új városrészét és a kikötőt fentről is megcsodálhatjuk, ha felsétálunk a Marjan-domb oldalában levő kilátóteraszhoz. Itt fönt, ahol főként a gazdagabbak villái állnak, egy szép erdős parkot, játszóteret és állatkertet is találunk, a domb déli sziklái pedig kiváló terepet biztosítanak a sziklamászóknak, akik számára minden évben megrendezik a hagyományos Marjan-kupát. Split nem kimondottan üdülőváros, sokkal inkább egy üzleti és kulturális központ, virágzó gazdasággal és kereskedelemmel. Hajójáratai összeköttetésben állnak az Adriai tenger közép-dalmáciai szigeteivel. A város jellegzetesen mediterrán hangulatot árasztó színfoltja a piac: a standokon hegyekbe tornyozva állnak a gyümölcsök, zöldségek, halak és különleges sajtgurigák – ez utóbbiakból az árusok széles mosollyal nyújtanak át egy-egy darabkát az erre kószáló idegeneknek, kóstoló gyanánt. S ha már itt járunk, valamelyik kis piaci pékségben néhány kunáért érdemes megkóstolnunk a jellegzetes horvát csemegét, a bureket is.

Körülbelül három órás hajóút várt ránk, hogy Splitből elérjük eredeti úti célunkat, Vis szigetét, amely a dalmát szigetvilág kapuja, s ahonnan tiszta időben egészen az olasz partokig el lehet látni. Ezen a 90 négyzetkilométernyi területen mindössze 4 300 ember él, s ők is a két legnagyobb település, Vis város és Komiza területére koncentrálódnak, amelyeket egy hosszú, kanyargós út köt össze egymással.

Rengeteg a zöld terület, egymást váltják a hegyek, völgyek és termékeny fennsíkok, a domboldalakon pedig gyakran látunk szicíliai módra, lépcsőzetesen épített kőteraszokat, amelyek termékeny, vöröses földjében szőlő- és zöldségtermesztés folyik. A szigetlakók másik fő foglalatossága természetesen a halászat, amelynek – főleg Komizán – komoly hagyományai vannak.

A tenger csodálatosan tiszta errefelé. Néhol azúrkék, néhol egészen sötétkék, máshol türkiz vagy smaragdzöld. Vistől mintegy félórás hajóútra találjuk a híres Kék Barlangot, Bisevo sziget partjainál. A barlanghoz csak nyugodt, szélcsendes időben lehet kimenni, s ha már ezzel szerencsénk van, érdemes kivárnunk a déli órákat, mert a barlang ilyenkor a legszebb.

De a tengeren nem csak a színével kápráztat el bennünket. Vis és Bisevo szigetének közvetlen közelében korallal benőtt antik leletek és modern kori roncsok – görög és római amforák, repülőgépek, tengeralattjárók és hajók – pihennek a víz alatt, ijesztő mozdulatlanságban, melyeket búvárruhába bújva mi is felkutathatunk.

Akár Vis, akár Komiza utcáin sétálunk, nem ritka, hogy a XVI-XVII. századból fennmaradt házakba vagy templomokba botlunk, amelyek sokszor a korabeli itáliai építészet jegyeit hordozzák magukon. Nem is véletlenül, hiszen 1409-től mintegy 400 éven keresztül a velenceiek uralták Vist (és egész Dalmáciát), s ez a kapcsolat nyilvánvalóan nyomot hagyott a sziget építészetében is. 1585-ben épült például a „Kastell” a komizai kikötő bejáratánál, melynek tornyából szép kilátás nyílik az öbölre és a városra. Az épületben ma Halászati Múzeum található, amely bemutatja a sziget sok évszázados halászati hagyományait és eszközeit.

Vis nem az a hely, ahol az ember lépten-nyomon turistákba botlik. Aki eljön ide, talán éppen azért hajózik ki erre a pici zöld szigetre, mert tudja, hogy itt egy még érintetlen világ várja, ahol a tengerparton nem heringek módjára zsúfolódnak a strandolók, ahol a városban sétálva szinte kizárólag helybeliekkel találkozik az ember, és ahol olyan családias vendéglátásban részesül, amilyet a világ egyre kevesebb vidékén tapasztalhat. A szigetlakók mindent megtesznek annak érdekében, hogy jól érezzük magunkat nálunk.

Program- és filmajánló
51. Nyári Fesztivál - Split - 2005. július 14 - augusztus 14.
Nemzetközi operafesztivál, élőzenei koncertek, tradicionális és kortárs táncbemutatók.
Helyszín: Peristil, Cellar of the Diocletian palace, Carrarina poljana, Prokurative, Horvát Nemzeti Színház
Tel: 00 385/21 344 999, www.splitsko-ljeto.hr

Horvátország - DVD
(színes magyarul beszélő magyar útifilm, 47 perc, 2003)
A film egyrészt kedvcsináló a horvátországi nyaraláshoz, másrészt jó tanácsokkal, ötletekkel szolgál azok számára, akik már elhatározták, hogy az Adriára mennek nyaralni. Egy-egy epizód mutatja be a Plitvica és Krka Nemzeti Parkot, az ismertebb nyaralóhelyeket, szórakozási és közlekedési lehetőségeket.
Stúdió/Forgalmazó: B.L.C./Select '86. Ár: 2 790 Ft.
Megvásárolható: www.netpiac.hu

Szöveg és fotó: Szabó Viola