Szabó Győzőről köztudott, hogy szenvedélyes utazó. A világ számos pontján megfordult már. Heteket töltött többek között Mallorcán, Egyiptomban, ahol –egyes hírek szerint-  napi 20 órát töltött a vízben.

- Vízjegyű rákként tényleg lételemem a víz. Különösen, ha utazással és tengerrel kapcsolatos.

Ezek szerint igaz a hír, hogy letette a búvár vizsgát?

- Igen, de ez az azért nem pillanatok alatt történt.

Jó, akkor kezdjük az elején. Miért Egyiptom lett a legkedvesebb uticél?

- Tavaly nyáron jártam már ott, csodálatos volt. Az Anubis Travel szervezésben egy fantasztikus hetet töltöttem ott egy kis társasággal: Oroszlán Szonja, Dobó Kata, Szebeni István és Váczi Gergő utazott velünk, kalandjainkat az Aktív rögzítette. Akkor megígértem magamnak, hogy vissza megyek.

Akkor Ön egy szavahihető ember, mert betartotta az igéretét.

- Igen, nemrég csodálatos heteket töltöttem Egyiptomban az Anubis Travel szervezésben. Először is elmentünk Kairóba. A város -  ahol több mint 1000 minaret található -  különböző korok egyvelegét tükrözi, kiindulva a fáraók korabeli egyiptomi jellemzőitől egészen a görögkeleti, keresztény, iszlám és végül a mai Egyiptom jelenkori nyomait.

Gondolom a piramisok nem maradtak ki a programból…

- Persze hogy nem! De nem „csak” piramisok vannak Kairóban. A várost gyönyörű emlékművek és épületek otthonának, illetve különböző kultúrák olvasztótégelyének tekintik. Kairót az arab uralom idején alapították. Az arabok 642 körül szállták meg Egyiptomot. Ma már közel 20 milliós lakosságával a világ egyik legnépesebb városa; Afrikában és Közel- Keleten Kairó a legsűrűbben lakott város. És persze ott csordogál a Nílus…

Megint víz… Luxorban is járt?

- Igen, valóságos időutazás volt. Tényleg úgy éreztem, mintha visszarepítettek volna a múltba. Ez a város volt a hatalom központja majdnem 1500 évig! Luxor, arabul "palotákat" jelent, lenyűgöző templomoknak és síroknak egész tárházát kínálja. Hát, én végigjártam az mindet… A keleti parton jártam a luxori és a karnaki templomokban és a Luxor Múzeumban, a nyugati parton található a Királyok és Királynők Völgye, Hatsepszut fáraónő temploma, valamint a Memnon kolosszusok. Porszemnek érzi magát az ember a templomok tövében, egy- egy oszlopnak dőlve.

Jól érzem, hogy beleszeretett Egyiptomba?

- Mi tagadás…Igen. Persze a Vörös- tenger is része a szerelemnek, a búvárvizsgát is letettem.

Ami –ha jól tudom-  nem volt kalandoktól mentes.

- A vizsga nem volt kalandos, rendben zajlott. De előtte és utána…. Engem többnyire azzal cukkoltak a többiek, hogy nem lepődnének meg, ha kopoltyúm nőne. Mesevilág van odalent, képtelen voltam kijönni a tengerből. Utólag bevallom, hogy sokszor miattam késtünk. Olyan voltam, mint egy rossz gyerek, akit képtelenség kirángatni a vízből. Már mindenki nekem könyörgött, hogy jöjjek már ki, de én képtelen voltam. Újabb és újabb béna kifogásokat találtam ki, hogy most éppen miért kell még maradnom.

Vészhelyzet nem volt?

- Úgy tűnik, hogy a friss búvár jogsi, olyan mint az autós. Az ember úgy érzi, hogy már mindent tud, bármi jöhet. A vizsga után nagyképűen mentem merülni, mert ugye én már profi vagyok. A mélységi merülés egyik kelléke a súly, amit a búvárruhára helyezünk. Miután felteszed ezeket, leeresztenek a hajóról, ami a merülés idejére elhagyja a helyszínt. Tíz kilót kellett volna magamra pakolnom, öt darab két kilós súly formájában. Nem tudtam, hogy egy kilós súly is van, én ebből tettem magamra öt darabot. A merülésnél vettem észre, hogy valamit nagyon elrontottam, mert nem sűlyedek megfelelően. Ekkor hallotam meg a hajó motorjának hangját, ami éppen indulni készült. Halálra rémültem, hogy bedarál a motor. Szerencsére a hajó profi legénysége azonnal észrevette, hogy valami baj van. Leállították a motort és kihúztak a vízből. Hát, kellett egy pár perc, hogy megnyugodjak. Mindenki aggódott, hogy többet nem merek merülni. Fél óra elteltével már búvárkodni akartam. Ja, és azóta már a hajóskapitány viszgám is megvan.

Ez a Vízjegy tényleg nem hagyja szárazon…

- Már a viszga utáni, minden újoncnak járó beavatási szertartáson is átestem. Egy hosszabb utunk során a kapitányom jelezte, hogy aludjam ki magam, mert következő éjszaka mindössze néhány órát pihenhetek. Erre én azonnal rávágtam, hogy ha csak ennyi az alvásidő, én akkor olyan állapotban leszek, mintha tíz percet aludtam volna. Kicsit könnyelmű kijelentés volt….Csapattársaim tudták, hogy én rendszerint azonnal elalszom, amint vízszintesbe kerülök és pár perc alatt, már nagyon mély álomba zuhanok.
Ők pedig vártak 10 percet és riadót fújtak! Félálomban kitámolyogtam a fedélzetre és csak annyit mormoltam, hogy én megmondtam, hogy olyan leszek, mint aki tíz percet aludt. Ők pedig röhögve elém toltak egy órát és csak annyit mondtak: pontosan annyit aludtál!

Mikor száll vízre ismét?

- Még nem tudom pontosan, de alig várom, hogy visszatérjek Egyiptomba, mert a Vörös- tengernél nincs szebb vízi világ.

Anubis Travel Utazási Iroda