Talán nem sokan tudják, de Magyarország legdélebbi városkájának – földrajzi adottsága miatt – Magyarországon egyedülálló, különleges mediterrán éghajlata van. A Dráva síkságnak és a Villányi hegységnek köszönhetően a Földközi tenger hatása Siklóson sokkal erőteljesebben érezhető, mint bárhol máshol hazánkban.
A déli szelekkel egyetemben pedig a magyar klímával ellentétben errefelé meleg a tavasz, hosszú forró a nyár, és enyhe a tél. Egyszóval az év bármely szakában jó idelátogatni, de akinek a klíma nem lenne elegendő ok a kirándulásra, az tartson velem a következő sétán, hogy bebizonyíthassam mennyi érdekesség vár ránk Siklóson!

Annak ellenére, hogy Siklós csak egy 10.700 lakosú városka történelme, kultúrája mégis országos jelentőségű. Számos nevezetessége közül talán kezdjük városnézésünket a legjelentősebbnél, a siklósi várnál. A vár történelme, szinte egybefonódik a városéval. Egészen a vár kapujáig fel tudunk menni autóval, de ha sportosabbak vagyunk, akkor a Hotel Oroszlán előtt is parkolhatunk és onnan gyalogosan is megtehetjük a rövid utat a felfelé vezető enyhe emelkedőn. Bár különböző leletek bizonyítják, hogy Siklós évszázadok óta lakott, a vár mégis csak a XIII. századból származik.
Első tulajdonosa a Sokolyossy család volt egészen a XIV. század végéig, őket követően a Kakas és Pásztói családok voltak rövid ideig a várurak, majd a XIV század végétől a Garaiak uralma alatt erősödött a vár és a város egyaránt. Gara Miklós nemcsak, hogy Magyarország nádora, hanem egyben horvát bán is volt. Az igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy Zsigmond király közeli rokona lévén nem biztos, hogy saját maga rátermettségével vívta ki ezeket, az előkelő címeket. Tény azonban, hogy Gara Miklós, illetőleg a siklósi vár nyújtott menedéket a főurak elől menekülő királynak kerek 10 hónapon keresztül! A család utolsó képviselője Gara Jób volt, akit freskó képében ma is viszontláthatunk a várkápolna egyik falán. Jób örökös nélkül hagyta el a siklósi vár falait, így a tulajdonjog a királyra szállt vissza. Mátyás király fiának adományozta a várat, aki tovább adta Kristóf fiának.
A XVI. század elejéig II. Jagelló Ulászló a törökök elől menekülő szerbeknek adományozta a várat. Ők védték egészen 1515-ig, amikor a Perényiek kerültek hatalomra. Ők a királytól kapták ajándékba a várat, ahol minden családtag fontos szerepet töltött be abban az időben. Perényi Péter például koronaőr volt, így ekkor Siklóson voltak elhelyezve a koronázási jelvények. A Perényi család tagjai nemcsak hírnevükkel gazdagították Siklós hírnevét, de több épület is őrzi emléküket. 1543-ban a Perényi dinasztiát követően a vár sorsa is megpecsételődött. A török veszedelem Siklóst sem kímélte, ámbár csak csellel sikerült legyőzni a vár védőit.
A magyarok hősiesen védték a várat több napon keresztül, de mivel az élelmiszer raktár kiürülőben volt, így a várkapitány jobbnak látta feladni a várat a várnép szabad elvonulásának reményében, mintsem továbbküzdeni kilátástalanul. Sajnos keserűen kellett megtapasztalnia, hogy az ellenség szavának sajnos nem szabad hinni. Amellett, hogy a vár török kézre került, a vár lakosságát lemészárolták. Egészen 1686-ig a vár török uralom alatt maradt. Ebből a korszakból több török emlékünk is fennmaradt, melyekről sétánk során mi is fel fogunk keresni. 1686-ban I. Lipót császár seregei szabadították fel a várat. A felszabadító harcban közreműködő katonák, I. Lipót hadvezére lett a vár következő tulajdonosa. Az újdonsült várnagy közeli halála után a Batthyány-család 96.200 forintért vásárolta meg a várat. Batthyány Lajos kegyvesztését követően a vár újra az állam tulajdonába került.

E történelmi áttekintés után vegyük szemügyre a várat belülről is. Betekinthetünk az egykori kínzókamra félelmetesen szűk falai közé. Betérhetünk a kicsiny gótikus kápolnába és újra átélhetjük a történelem viharait a vármúzeum megtekintésével. Mielőtt elhagynánk a várat, feltétlenül másszunk fel a bástyáira, ahonnan csodálatos panoráma tárul elénk. Meg kell jegyeznem, hogy bár a magyar állam a vár tulajdonosa, hasznosításáért, üzemeltetéséért Siklós város önkormányzata felel, ami azért említésre méltó, mert kevés vár van ilyen jó állapotban hazánkban. A vár egész évben látogatható, még hétfői napokon is, bár ekkor nem tekinthetjük meg a múzeumi tárlatot.

A várból lefelé jövet rögtön a következő látnivalót vesszük célba, méghozzá a török időkből fennmaradt templomot, azaz a dzsámit. Ezt a dzsámit építtetőjéről, egy magas rangú török katonatisztről Malkocs Bejről nevezték el. Feltehetőleg a XVI. század vége felé épült és az évszázadok során többször is átalakították. Neves utazók, történészek feljegyzéseiből tudjuk, hogy a török uralom alkonyodásával a mecsetre mostoha sors várt. Nemcsak, hogy elhanyagolták, de egy részét egy másik épületbe építette be. A későbbiek során már fel sem lehetett ismerni a mecsetet. Egyedül a szamárhát-íves ablakok engedtek török, illetve keleties építészetre következtetni.
Az épület szinte teljesen feledésbe merült, mígnem 1969-ben újra felfedezték és röviddel ez után újra felépítették. A mecset újjászületésének sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1993-ban elnyerte az Európa Nostra díjat. Ezt a díjat minden évben azon épületek között sorsolják ki, melyeket az enyészet határáról nagy gondossággal állítanak helyre az utókornak. Ebből is látszik Siklós város egyedisége, hisz dzsámit máshol is találunk az országban, akár a közeli Pécsen is, de ilyen magas kitüntetésben részesített műemléket sehol sem. A dzsámi szintén egész évben látogatható.

Sétáljunk tovább a következő látnivaló felé, mely szintén a történelmim időkből származik. Siklós történelmében egy rövid ideig szerbek uralták a várat és ebből az időből, vagyis a XV. századból származik a város görög-keleti stílusban emelt temploma. A ma látható templom nem az eredeti, mert az 1783-ban teljesen leégett, és annak helyére emelték a mai templomot. Belső berendezését gyönyörű ikonosztázok és fafaragott bútorai teszik különlegessé. Legértékesebb kincse a XII. századból származó nyakbavaló, ereklyetartó doboz. Egyediségét jelzi, hogy a szentendrei görög-keleti egyházművészeti múzeumban került kiállításra.

Javaslom, hogy sétánk végeztével térjünk be egy kis kávézóba. Siklós csendes, nyugodtságot árasztó utcácskái tökéletes helyszínéül szolgálnak a kikapcsolódni, pihenni vágyó turisták számára, de azok is magukra találnak, akik kirándulásokra kalandokra vágynak. A városka kitűnő kiindulópontul szolgál a túrázásra, legyen a célpont Pécs, Harkányfürdő, vagy akár Villány borospincéi is. De, mielőtt túl messzire mennénk látogassunk el a város részéhez tartozó Máriagyüdre is.
Ezen a helyen már a honfoglalás korában is Mária szobor állt a templomdomb alatti Pécset Eszékkel összekötő útfélnél. Később ezen a helyen a bencések emeltek kőkápolnát, majd Géza fejedelem építetett itt templomot. A történelem során többször szállták meg idegen vallásúak, törökök, rácok, de a szűzanya jelenésével erőt adott a katolikus híveknek a templom visszaszerzésére.
Miután az idelátogatott hívek imája meghallgatásra talált és több csodaszerű gyógyulást is feljegyeztek mára igazi zarándokhellyé vált.

Történelmi látnivalóin túl e mediterrán vidék napsütötte domboldalain érlelt boráról is méltán közismert, és nem is zárhatnánk kellemesebben a napot, mint egy helyi pince hűvösében a kiváló nedűt ízlelgetve.

A beszámolót készítette: Séllei Lívia
A fényképeket készítette, és a rovatot szerkeszti: Darin Sándor