Aki szereti Fekete Istvánt, vagy tűrhető memóriával rendelkezik az iskolai kötelező olvasmányokat illetően, az tudja, hogy a Téli berekben Tutajos és Bütyök a Somlóhegy nektárjának következtében igen vidor kedvvel érkezett meg István bátyjukhoz. Somlóhegynek azonban ennél sokkal régebbi és igen gazdag története, tradíciói, értékei vannak, bár kétségtelen, hogy az egyik környékbeli település neve – Tüskevár - visszaköszön a szerző művére.

Somló neve ősi magyar név. Abból az időből származik, amikor még somfa borította a hegy tetejét, lankáit. Ekkor még som (Cornus mas) és nem szőlő termett rajta. Az egész hegy somos volt, a rajta nőtt temérdek somfától. A sommal benőtt, sommal fedett, sommal ékes vagy somtól terhes hegy, ha a sommal borítottság már messziről látszik, feltűnik, az ilyen hegy - az Árpád-kori idők magyar nyelvén (közelebbről a dunántúli tájnyelven szólva) - "somlik". Mielőtt szőlővel betelepítették volna, az egész hegy "somlott".

A Somló hegyi levegője igen egészséges. Ezt hosszabb-rövidebb ott tartózkodás után már sokan tapasztalták. A Somló vidéki falvakban sokkal több öreg ember él, mint más vidékeken, amit a helybéliek a jó levegőnek tulajdonítanak. A néphit szerint, ha az ormot borító köd Zalának megy ("pipál" a Somló), akkor eső várható, ha pedig a köd a Bakonynak fordul, akkor kétséges az eső. Ősi tapasztalat szerint jégeső is ritkábban éri a Somlót, mint a Balaton vidéki hegyeket. Számtalanszor előfordult már az is, hogy a jégeső a hegy aljáig vonult, majd a felhő kétfelé vált, és a Somló aránylag csekély kárral menekült meg a jégtől. Ilyen esetet különben a szintén magánosan álló Szent György-hegyen is többször tapasztaltak az odavalósiak.
Szőlője érlelésének az aránylag meleg éghajlaton kívül a fekete bazalt hőelnyelő tulajdonsága is kedvez. A bazalt a nappal elnyelt hősugarakat, napsütés után és főleg éjjel, nagyjában egyenletesen kisugározza. A szőlőket így jóformán állandóan meleg veszi körül. Ez a fürtök fejlődését, majd a szemek (bogyók) érlelését a legkedvezőbben befolyásolja. A dús (legkevesebb négyféle: földpát, olivin, augit, magnetit stb.) ásványi összetételű bazalt mállásából származó, kitűnő termőtalaj és a többé-kevésbé egyenletesnek és állandónak mondható meleg nagyban hozzájárul a szőlők nagyszerű fejlődéséhez, illetve borai kitűnő minőségéhez.
A Somló-hegy Magyarország legkisebb (550 ha), legősibb és egyik legszebb borvidéke. A csodálatos szépségű alvó vulkán borai évszázadok óta kuriózumnak számítanak. A Nyugat-Dunántúl síkságából kiemelkedő Somló-hegy sajátos mikroklímája és különleges geológiai adottságai egyedi jellegzetességű, utánozhatatlan, nemes aromákban gazdag fehér borokat érlelnek. Talán ennek is köszönhetően Somló-hegy 1993 óta Tájvédelmi Körzet. Abban is egyedi, hogy az egyetlen olyan szőlőhegy, amelynek északi oldalán is sikeres művelés folyik.
Az első somlói szőlőművelők a rómaiak voltak. A római légió katonáinak zsoldjuk mellé napi 1/2 liter Balaton-felvidéki bor is járt. A honfoglaláskor a Lél, Szalók, Salamon, Ákus nemzetség telepedett le a környéken. Ok már szőlőt találtak itt, így a római hagyományokat ők ápolták tovább. I. István király 1010 körül megalapította Tornán a Benedek-rendi apácazárdát, melyhez szőlőterület is tartozott. A várat és a körülötte virágzó szőlőket 1093-ban I. László király korában kelt okirat említi. 1242-ben IV. Béla király Olaszországból, Moreából hozott be szőlőműveléshez értő szőlőtelepeseket és szőlővesszőt. Valószínűleg ekkor került ide a Furmint és az „olasznak” nevezett magyar rizling. Árpád-házi királyaink óta a „somlai” az ország egyik legjobb minőségű, külföldön is híres bora, megelőzve korban a tokajit is. Mátyás király somlai borral lelkesítette Bécs várát ostromló Fekete Seregét. A Somló-hegy ormán álló 14. századi vár falai híres vezérének, Kinizsi Pálnak emlékét is őrzik, ki szintén kedvelte a hegy levét. A XVI. században olyan nagy becse volt az öreg vulkán oldalában fekvő szőlőknek, hogy 1511-ből származó hegytörvény kimondta, miszerint vidéki szőlőtulajdonos szőlőjét szabadon csak osztatlan atyafiának adhatja el.
A somlai borok kedvező élettani hatásait évszázados népi megfigyelések erősítik. Ez állt a patikák receptkönyvében a 18-19. században:

"Vinum Somlainum omni sanum"
"A Somlai bor mindent gyógyít"

Európa egyik leghatásosabb gyógyborának tekintették, és ténylegesen 18 féle(!) betegség kúrálására javasolták (pl: emésztés-segítő, vesetisztító, étvágyfokozó, vérszegénység-enyhítő, gyomorsav-szabályzó stb.). Ahogy leghíresebb orvos-történész kutatónk lejegyezte:
"A somlait kis adagokban, de rendszeresen kell fogyasztani, hogy az emberi szervezetet (étvágy, kiegyensúlyozott idegállapot, bélműködés) karban tartsa.”
/Dr. Antall József orvos-történész, miniszterelnök

Ezen különleges értékei érthető módon megindították a költők fantáziáját is:

"Orvosság helyett is Somló
Borát fogyaszd, óh halandó!
Ha módod van e bort inni,
Életed fonalát a Párkák
Száz évig is fonogatják!"
(Marton Dénes)

Kedvező élettani (immunrendszer-erősítő) hatását a legújabb kutatások rendkívül magas FLAVIN-tartalmának tulajdonítják. Így aztán nem meglepő, ha azon népi megfigyelésből fakadó állítás, mely szerint meghosszabbítja az életet egyre inkább beigazolódni látszik. Másik és igen meghökkentő tulajdonsága, hogy rendszeres fogyasztása a legkedvezőbb szintre állítja be a gyomorsavat: csökkenti a túltengést ill. megemeli a túl alacsony szintet. Így tehát azok is bátran fogyaszthatják, akik gyomorsav-problémák miatt eddig nem élvezhették a száraz borokat. Jellegzetes, utánozhatatlan karakterű savainak kedvező összetétele segítheti elő a gyomorra gyakorolt kedvező hatását.
Azonban a leghíresebb tulajdonsága már misztikumba hajló attrakció.

"A nászéjszakák bora"
A somlai borok rendszeres fogyasztói ugyanis – a tradíciók és legendák szerint - fiú utódokra számíthatnak. Ezért a somlai több európai királyi dinasztia évszázadok óta kedvelt bora, melynek fogyasztása kötelező volt a nászéjszakán! Különleges sav-összetétele és magas vas-tartalma alátámasztja a népi megfigyelést.

Nekem ugyan nem áll szándékomban tovább gyarapítani a család férfiállományát, hál’ Istennek a gyomorsavammal is minden rendben van, azonban bizonyos, hogy Somlószőlősön, a Fehérvári család által vezetett Szent Márton Pincében többször megfordulok majd, mert jó fehérborért és szerető, baráti hangulatért az a 100 kilométer semmiség.
További infók a http://www.somloi-szt-marton.hu/ portálon.