A Csehországgal és Lengyelországgal határos Zsolnai régió ma Szlovákia második leglátogatottabb térsége. De hazánktól legtávolabb esik ez a vadregényes vidék. Jobb megismerésére, felfedezésére invitáló bemutatót szervezett a Szlovák Turisztikai Képviselet és a Budapesti Szlovák Intézet.

A sebes folyókkal szabdalt, magas hegycsúcsain a történelem tanúiként álló várakkal, várromokkal, gazdag természeti kincseivel eddig is vonzotta a táj a vállalkozóbb magyar utazókat. A kiváló adottságok mellett egyre bővül a turisztikai szolgáltatások kínálata, melyek egész évben lehetőséget biztosítanak az odautazóknak kikapcsolódásra, feltöltődésre, ismeret- és élményszerzésre.

Talán nem sokan tudják, hogy Szlovákia kilenc nemzeti parkjából négy itt lelhető fel, a Zsolnai régióban. A túrázók, kerékpározók is „paradicsomi” állapotokat találnak: a Szlovákiában kiépített kerékpárutak, túraútvonalak negyede itt vezet. A téli sportok kedvelői is élhetnek szenvedélyüknek: hóbiztos területek, kiépített, karban tartott sípályák, sífelvonók és síovitól az 5 csillagos síközpontig minden fellelhető.

A Zsolnai régió legészakabbra fekvő térsége Oravice (Árva) – személyes küldötteit is elhozta a bemutatóra.  A helyi népviseletet és az autentikus népi dallamokat a Janostin család mutatta be.  Magukkal hozták a népi építészet fa-remekeinek skanzenekben őrzött atmoszféráját, melyek kihagyhatatlan látnivalók a régióba látogatóknak. Csakúgy, mint a 15.századi gótikus fatemplom Turdosson, mely az Unesco világörökségnek is része.

A főként hegyek uralta táj  másik fontos építőanyaga a kő. Erről tanúskodnak a történelmi és egyéb viharok ellen védelmet nyújtó, égbe törő csúcsokra emelt kő- és sziklaépítmények. A várak, várkastélyok urai gyakran cserélődtek, de az építmények többnyire megőrződtek. A jobb állapotban maradtakat felújították, múzeumokként, szállodaként élik tovább életüket, mutatják be rejtett kincseiket, vagy romként tanúskodnak régmúlt idők eseményeiről. Történeteik megismeréséhez érdemes fellapozni Pusztay Sándor közelmúltban megjelent „Mesélő kövek” című, 77 szlovákiai várat, kastélyt bemutató kétnyelvű könyvét. Ha megfogadjuk a szerző tanácsát, hogy „a holt köveket élőben is látni kell”,  vigyük magunkkal útikalauzként Barna Béla szerzőtársával közösen írt és kiadott „A Kis és Nagy Fátra – Zsolna-Árva- Turóc és Liptó vidékén” című baedeckert, mely a Zsolnai régió felfedezéséhez jó túravezetőnk lehet.

(Szucsák Éva)